Fable Jégtánc

Montana ugyan ragaszkodott ahhoz, hogy hazavitesse a lányt,
mégsem tudta átvinni rá az akaratát. Jade beleszimatolt az éjbe, és
illatától megrészegülve a sétát választotta, s mint kihangsúlyozta:
egyedül.
Montana elporzott a limuzinnal, a lány begombolta a kabátját, és
útnak indult. Tavaszt párállott, lehelt, lihegett a levegő, s bár hűvöse
rágogatta Jade harisnyába bújtatott lábszárát, ügyet sem vetett e
kellemetlenségre, hiszen a régóta húzódó tél, a homályos, kurta
nappalok megalvasztották vérét, elapasztották kedvét, depressziót
varrtak a nyakába, s végre, e harapható, mámorítóan fűszeres
tavaszillatot kortyolva érezni vélte, hogy megéled, robbanásszerűen
elevenedik.
Futásnak eredt. Fájdalmait feledve, mámorosan ujjongott: él,
vele is megesett a gyönyörű varázslat, amely tavaszonta életre
simogatja a tetszhalott természetet.
Amikor kifulladt, lelassította lépteit, s apránként eszébe jutott
mindaz, amit a futással maga mögött hagyni remélt. Szorította a
cipő, s a bordái mögött újra felzúgott az a fagyos szélroham, amely
– mintha mélységes mély barlang fenekéről törne fel –
veszteségeire emlékeztette kriptalehével.
Szorongás facsarta össze a szívét, a gyűrű átforrósodott az
ujján: szakasztott úgy érezte magát, mint hajdan, hazafelé tartva,
szülei fogadtatásától rettegve, amikor kabátjával együtt az előszobai
fogason kellett hagynia gyermeklétét, életörömét, mindösszes
vidámságát, mert odabenn elmei alapon várták.
Ha véletlenül nem vele volt baj, a tébolyra ürügy akkor is akadt
gazdagon; Jade benyitott, s menten mintha bányába szállt volna
alá, gyűlölt kényszermunkára. Anyja zavaros szemmel fogadta,
láthatatlan villámok cikáztak körös-körül, még akkor is a lányba
csapdosva, ha éppen nem ő volt a célpont.
Eszébe jutott a szélkakas, noha egyáltalán nem akart emlékezni
rá, ám valahol a lelke mélyén sejtette, hogy az emlék a minapi
kísértet-látogatással összefüggésben tör fel, alig szemernyi
bűntudatát ellensúlyozandó; úgy fogta fel, akárha tudatalattija
tavaszi lomtalanításában venne részt: ha ezt most átgondolja, utána
el is dobhatja, mindörökre megszabadul tőle.
A sárgaréz szélkakas majdnem eltette láb alól a szüleit; őrületet