Fable Jégtánc

átadta a terepet a gyalogrendőröknek, akik kézi reflektorokkal
átkutatták a környék összes kertjét, hajlékát.
A lány nem tudta, mennyi ideje hasalhat a kocsi alatt. Órák vagy
évezredek is elmúlhattak. Az útra pettyent olajcseppek is
megavasodtak.
Amikor úgy gondolta, elcsendesedett a táj, és talán a zsaruk is
belefeledkeztek Alain és a killerek földi maradványaiba, kikúszott
rejtekéből, és futásnak eredt.
Szaladtában lehúzta és zsebre gyűrte álcáját, közben hálát adott
magának, amiért visszazsákmányolta a macskától. Ha nem tette
volna, immár laborosok nyammognának hajszálain. Hamarosan
kidobolnák, hogy gesztenyevörös hajú női egyén volt az elkövető.
Voltaképpen ő most mit követett el?!
Jobbnak látszott nem is gondolkozni ezen a kérdésen.
Jade azon kapta magát, hogy a Teheránon jár. Átkelt a piacon;
az ócskás kirakata elé vitte a lába.
Belesett a sötét üzletbe. Nem látott semmit, mégis érezte, hogy a
pillangólány és a holdkő tud róla, mi több, ők csalták oda.
Megpróbált nevetni, de csak kurta, sziszegő hang facsarodott fel
a torkából. Lefejtette magát a mocskos üvegről, és hazafelé indult.
Tolószék gurult az utca végében, megkurtított síbotokkal hajtott,
különös jármű. Jade kilépett, hátha a fosszília sízik amott, de mielőtt
a sarokhoz ért volna, eltűnt a tolókocsi.
Tiltont ébren találta. A szaxis nem zenélt, nem írt verset, nem
kapirgált hangjegyeket. Köhögött.
Két fuldoklásos roham között megállapította, hogy Jade arca
kísértetiesen úgy néz ki, mintha nemrég néhány tigrissel vívott
volna közelharcot.
A lány injekciót szúrt Tilton vézna combjába, majd hozzálátott,
hogy kioperálja magából a rózsatöviseket. A tollkabát visszaverte a
támadást, de a pamutnadrág nem, így aztán a műtéti terület combés
fenéktájra korlátozódott.
Aznap éjjel álmodott először a városra hulló repülőgépből
elősereglő szellemalakokkal. A legelső kísértet, akit felismert, Alain
volt.