Fable Jégtánc

A géppisztolyozó tartóoszlop mögött, a ház falán váratlanul
feltárult az átlyuggatott spaletta.
Sachel robbant elő mögüle.
Átgurult a párkányon, és röptében leterítette a gonoszt.
Az orvlövésszel végezvén talpra szökkent. Mielőtt Jade sikolya
figyelmeztethette volna, felfigyelt arra, hogy a padló alól lőnek rá.
Néhány hosszú ugrással helyet változtatott, ám eközben is
szaporán viszonozta a lövéseket.
Azután tárcserére kényszerült. Szemfényvesztő gyorsasággal
végezte a műveletet, mégis elvesztegetett néhány pillanatot.
A padló alatt lapuló fickó szélsebesen bukkant elő rejtekéből.
Megpördült, és féltérden célba vette Sachelt.
Jade tüzelt, és nem vétette el a pasast. Annak mégis volt annyi
ideje, hogy meghúzza a ravaszt. Ezután elégedetten hagyta ott a
fogát, Jade és Sachel által keresztüllőve.
Sachelt a ház falához vágta a fájdalom. Fehér ingén bíbor folt
tűnt fel, elborította jobb vállát. Mellkasa, hasa felé terjengett tovább.
A kénsárga kúszófenyő kiáltott valamit, a távol álló Jade nem
értette. A sebesült Sachel nem látszott boldognak, midőn válaszolt
Vance-nek.
Olybá festett, hogy véget ért az istenverte lőgyakorlat.
Jade úgy döntött, nem nyargal a házhoz, elvégre nem is tud
nyargalászni. Elbaktat a kocsijához, beül a kormány mögé, s
ilyképpen keresi fel főnökét. A karosszéria talán felfogja Sachel első
dührohamát.
– Jade! Az istenedet! – harsogta a férfi a távolból. – Jól vagy?
– Jól hát! – kiáltott a lány. – Nem úgy, mint te! Elvigyelek?
– Ne kerülj a szemfogaim elé!
Jade nem felelt. Folytatta útját a kocsi felé. Úgy vette észre,
kevésbé kínozza meg a fájás, ha járkál közben.
Sachel utánaszólt, de ő már nem értette a szavait. Kilépett, és
kisvártatva az ülés alá lökte a stukkert, majd felöltötte a terepjárót.
Úgy érezte magát, mint egy kövér ember, degesz hátizsákkal.
Indított, gázt adott.
– Oké, Opal – mondta. – Elhárult a vész. Tüstént megyünk a