Fable Jégtánc

a szalagot.
– Ronda vagy! Ilyen rondát még életedben sem láttál! És ez mind
te vagy! Ronda! Kövér! Fuj, fuj!
Meg fogok verni valakit! Nem, vessünk számot a tényekkel. Nem
vagyok ronda. Kövér meg aztán pláne nem. Különben a kövér sem
okvetlenül ronda. A véznák is lehetnek különösen szépek. Mint
például Tilton.
– Gondold át a szexuális életedet! Lépésről lépésre!
Ettől a lelki masszázstól csak egyszer nem eszel: soha többé. Ez
nem tréning, hanem terror. Nem a tükörhöz megy a delikvens.
Magára nyitja a gázt.
– Senki, senki nem akar veled lefeküdni! De még megcsókolni,
gyengéden átölelni sem akar senki! Mikor sugdostak utoljára
bohóságokat a füledbe? Gyalázatosan nézel ki, te, te emberiség
szégyene!
Jade kinyomta a kazettát a magnóból, és széles ívben elhajította.
De azért csak nem lett jobban. Valósággal tajtékzott a dühtől,
amikor behajtott Olasz telepére. A szilaj kocsik, böhöm motorok
süttették magukat a késő őszi napsugárral. Sár kérgesedett a mély
keréknyomokban.
Olasz a kalyibájában ült, és nácikat kergetett számítógépe
monitorán.
– Nazir küldött – mondta a lány.
– Fogj meg valamit, és menj vele – felelte a pasas, fel sem nézve
az egerészésből.
– Már fogtam. Azzal jöttem.
– Hagyj békén.
Olasz lelőtt három gestapóst. Kettőt felrúgott, egynek kiverte az
összes fogát, mégis beszorult egy pincébe.
Jade kifordult a szabad ég alá, megtekintette a
járgányválasztékot, de valahogy egyikre sem támadt gusztusa.
Visszament.
Olasz kikapcsolta a gépet, és székét megfordítva a lányra nézett.
– Milyen a fejed?
– Konkrétan melyik vonásom érdekel? Ha a karmolásokra célzol,
semmi különös. Macskával borotválkoztam.
– Gyakoroljunk?