Fable Jégtánc

Hirtelen kilökte az ajtót, hogy tüzet nyisson a helikopterre.
Jade indított, vadul felengedte a kuplungot. Tövig nyomta a gázt,
és balra tekerte a kormányt.
A terepjáró csaknem elemelkedett az aszfalttól.
London bizonytalanul fekvő testét megtaszította a kocsi
lendülete.
Válla az ajtónyílásban rekedt, az ajtó rávágódott.
Jade a gázpedált taposva forgatta, pörgette az autót.
London üvöltve kapaszkodott a bal kezével, ernyedt jobb karja a
kitáruló, becsapódó ajtó útjában lógott, fegyvere elveszett.
Sachel rohant feléjük.
A lány még egyet fordított a kormányon, majd megállította a
kocsit a lefékező zsaru mellett. Hátralökte ülését, és kipattant a
terepjáróból.
Elbotorkált az út széléhez, átölelt egy platánfát, vagy inkább
megkapaszkodott benne.
Ha nem teszi, a rotorszél feldöntötte volna. A helikopter az útra
ereszkedett.
Sachel a földre dobta a megbilincselt, lefegyverzett Londont, és
Jade-hez sietett.
– Jól vagy?
A lány hozzásimult, a mellkasára hajtotta a fejét, és addig fel
sem emelte, amíg a hasába maró fájdalom át nem viharzott rajta.
– A vállad? – kérdezte, amikor felnézett.
– Semmi baja, csak horzsolta a golyó. Indulj, a légitaxi előállt.
– És ti?
– Elnapoltatjuk a tárgyalást. Nemsokára utánad megyek.
Sachel átengedte a lányt a hozzájuk lépő férfinak.
A helikopter a magasba emelkedett.
Jade hátradőlt az ülésen, lehunyta a szemét. Fohászkodott.
Nem akarok a levegőben szülni!
Ágyban, párnák közt szült.
Fiút.
Estefelé az apró lény ökölbe szorított kézzel feküdt anyja ágyán,
s azon fáradozott, hogy lábujjait is ökölbe szorítsa. Szemlátomást