Fable Jégtánc

– Hát persze, hogy egyszer, ez kézenfekvő. Nem kell évente
megújíttatni azt, ami megköttetett.
– Mostanában biztosan nem veszel rá.
– Oké – felelte békülékenyen Sachel. – Egyet tisztázzunk:
hajlasz?
– Igen.
– Jó. Következő pont: szerencsés pasasok kilenc hónapig
készülhetnek az apaságra, a tervszerűbbek persze sokkal tovább.
Itt állok én, szűkmarkúan mért két hónappal. Hogyan készüljek fel
ilyen rövid idő alatt a szülésre?!
– Egyedül szülök.
– Miért? Egyedül estél teherbe?
– Ha érvnek szántad, nem győztél meg.
– Szeretnék melletted lenni, fogni a kezedet, törölgetni a
homlokodat, az elsők között meglátni a hapekot.
– Lány lesz.
– Igen? Orvos mondta? Papírt adott róla?
– Tudom, hogy lány. Opal a neve.
– Oké, úgy látom, bármiről boldogan, órákig is elvitatkozol, ezt a
dolgot azonban szentül eltökélted. Lány lesz. Lehetek az apja?
– Ha akarod.
– Ó, a francba! Menjünk már le innen, kapaszkodás közben nem
tudok hadonászni! Vagy te itt laksz? Pedig lakályos a ház is.
Megvallom neked, minden eshetőséget végigmandolinoztam az
eltűnéseddel kapcsolatban, ezt az egyet viszont kihagytam a
számításból. Még mindig nem fér a fejembe. Nem akarnád
megmagyarázni?
– Elölről akarod kezdeni?
– A legelejéről.
– Amióta ismerlek, tudom rólad, hogy nem akarsz gyereket.
Sachel megrökönyödött.
– Én mondtam?!
– Szóba került, emlékezhetnél.
– Rosszul emlékszel, Jade. Az került szóba, hogy másvalakivel
nem akarok családot alapítani. Való igaz, megfordult néhány női
személy az életemben, akikkel nem vágytam fészket rakni, költeni.
– Mielőtt kijöttél a kórházból, magad mondtad, hogy tennünk