Fable Jégtánc

– Ehhez tartsd magad, kisfiam! – mondta az asszony, és
kikopogott a szobából.
Hű fegyverhordozója zajtalanul követte.
Jaco vékony szivarra gyújtott. Ezt a luxust ritkán engedte meg
magának.
Felvont szemöldökkel figyelte a tükör előtt forgolódó lányt.
– Voltaképpen meg tudom állni – sóhajtotta könnyed
vállrándítással. – De nem könnyű.
– A szivart? – kérdezte Jade. Nem tehetett róla, elvarázsolta a
Jacótól kapott szamócaszín ruha.
– Lökött leányzó – vigyorgott a férfi. – Ki beszél itt a szivarról?
Rólad van szó. Szívesen megcsókolnálak.
– Tied az egész homlokom.
Jade megpördült a tükör előtt. A vele szemben álló lány is
tánclépéseket gyakorolt. Rövid szoknyájának fodrai úsztak
körülötte.
– Sose vegyél fel hosszú ruhát! Vétek lenne eltakarni a lábaidat.
Ilyen izmokat még a vegetáriánusok is szívesen elbámulnak.
Hallottál valami érdekeset?
– Ezt persze csak mellesleg kérdezed, ugye?! Pezsgőztek,
pisztáciát rágcsáltak, anyád megígérte Del Maarnak, hogy
bocsánatot kérsz tőle.
Jaco cöcögött.
– Milyen korlátolt asszony!
– Több annál: kész margó. Te viszont kezdesz természetesen
viselkedni – állapította meg Jade. – Nem lehet, hogy ez a te
esetedben természetellenes?
– Rákaptam az ízére. Olyan, mint az ásványvíz. Nincs benne
semmi különös, és mégis. Hajlandó volnál elárulni, mit hallottál?
– Anyád Nazir miatt háborgott. Aztán miattad, meg miattam is.
Égetnivaló asszony. Részemről sok csókot küldök neki. Bibircsókot.
– Gondolom, Nazir jó kezekben van. Flash foglalkozik vele.
Szerinted örül neki?
– Flash törődésének? Nem hinném. Tegnap még ki akarta
nyíratni a jó zsarut. Velem.