Fable Jégtánc

Aztán egy nyomozó vigasztalgatta az ügyfelet, aki egyébként húsz
évet használt el az életéből ezen az egy éjszakán, hogy tényleg
milyen igaza volt, amikor a rendőrségre ment panaszkodni, és nagy
kár, hogy akkor nem volt nyomós ok a gyanakvásra! Ekkor te
jutottál eszembe, és megemlítettelek a zsaruknak, mert veled
ilyesmi biztosan nem fordult volna elő. Késő délelőtt volt, mire
mindebből hazaértem. Borzalmasan elaludtam, ezért jöttem most
később.
Jade felemelkedett, kibontott egy aranyló narancsot a bőréből,
kicsavarta levét, és megnedvesítette vele Sachel nyelvét, ajkait,
ügyelve, nehogy a lé a torkára szaladjon.
A magnóban morajlott a tenger; a véráramlás lassú, nyugalmas
ütemében lötybölve, simogatva a partot, olyanféle hangon, aminőt
legfeljebb a méhben lebegő magzat, vagy a kedvese mellkasán
alvó ember hallhat.
Jade leült a székre, Sachel takarón fekvő tenyere alá csúsztatta
a kezét, és felsóhajtott.
– Renis jó választás volt. Derék pasas. Amilyen higgadt, hagyná,
hogy favágó rönknek használjam a fejét, és akkor se igen
méltatlankodna, ha mellécsapnék a fejszével. Azért persze ő is
kocsonyás lett idegileg, amikor meghallotta az éjjel történteket.
Ugyanis eredetileg szavát sem hitte a kliensnek. Csupán azt
szerette volna, ha a bige – kívánsága szerint – nyugodtan tölti el a
rettegett éjszakát. Különös, a történtek szemernyit sem zavarták
meg napok óta visszakéredzkedő emlékeimet. Most is élesen
magam előtt látom a befagyott tavat, Tiltont a földig érő ablak
mögött, hallom a korcsolyavas karistolását. Hallom az ezer-érzelmű,
erotikus szaxofont. A hangunkat, Sachel: ahogy kettőnk hangja
összeolvadt, amikor a Jégtánc-bluest énekeltünk, és utána mi is
összeolvadtunk, mindenestől, és azóta elválaszthatatlan vagyok
tőled, és most nem fogom megígérni, hogy ezentúl jó leszek, és
nem ragasztom a használt rágót a tányér karimájára, és arra sem
merném letenni az esküt, hogy soha nem veszekednék, hetykéznék
veled, mert úgyis elcsábulnék, amint alkalmat adnál rá, igenis
eszméletlenül jólesne, ha vokáloznánk egy jót. Csak hát az a
helyzet, hogy beszakadt alattunk a jég; nem csoda, eléggé vékony
volt. Térüljünk vissza a naposabbik oldalra. Holnap moziba megyek