Fable Jégtánc

sötétből? Sosem bántottam meg.
– De. Egyszer. Amikor falhoz kented a saját birtokán.
– Régen is volt, igazságom is volt.
– Olasz nagyon érzékeny.
– Ha ő fojtogatott érzékenységében, és azok a golyók vannak
benne, amiket az odasiető zsaruktól szedett össze, akkor mielőbb
tudasd vele: amint kimerészkedik a sittről, elkapom, mégpedig úgy,
mint a skorpiót: a méregszervénél fogva! Okosabban teszi, ha
életfogytiglanit sír ki a bírótól.
Jade Nazirra vágta az ajtót. Elmagyarázta néhány érdeklődőnek,
hogy azért hord sálat, mert torokgyíkot kapott.
Azután hazasietett, és megismerkedett Richie Doopley-val.
A megnyerő külsejű, vajazott modorú fickó körbejárta a hajlékot.
Mindezt megfontolt komolysággal cselekedte, gyöngyfogait
csillogtatva.
Azután gyanús mozdulatot tett a fotel előtt.
– Ne üljön rá! – sikoltotta Jade.
– Kire?! – kérdezte Doopley döbbenten.
A lány köhögött, megigazította a haját. Vállat vont.
– Hát a fotelre. Három lába hiányzik.
A fickónak máris máshol járt az esze, s alighanem Jade
bankszámláján.
– Hétfőn kezdhetjük a munkát. Tudnia kell, nem lesz olcsó.
Romosabb a lakás, mint gondoltam. Előbb a kőműveseket hozom
el, azután sorban a többi mestert. Na, de előbb a költségvetés.
Holnapután találkozhatnánk, megnézi, reálisnak tartja-e az
ajánlatomat.
Ezután a pasas áradóan ecsetelte, milyen nagyszabású dolgokat
vitt már véghez, minő építészeti remekműveket hozott létre, és itt
megemlítette valamelyik televíziós szága valamelyik szereplőjét,
akinél úszómedencét alkotott.
Mivel Jade sem nem sikoltozott izgalmában, sem nem kollabált,
Doopley rálicitált saját magára, ezúttal egy világhírű operaénekes
szaletlijét felemlegetve. Jade szemét ettől sem lepték el a könnyek.
A pasas zavartan töprengett, mivel kápráztathatná el.
Kiderült, hogy egy világszerte híres írónál is dolgozott, ám ennek
cirkalmaiba nem ment bele, mivel megpillantotta a holdkő medált az