Fable Jégtánc

zokogni.
Jade megfordult.
– Tényleg?
– Becsszóra.
– Jól van, hívhatod púpnak.
– További engedmények?
– Nem várhatók.
– Veled alhatok? – kérdezte Sachel.
Éberen feküdtek egymással szembefordulva a nyáréjszaka
ciripelő csendjében, Opal mocorgására figyelve, s a férfi
megpróbálta kitalálni, hogy apró láb vagy kéz tapogatózik-e felé a
púpon keresztül. Olykor rajtaütésszerűen felkapcsolta a lámpát, és
sikerült meglesnie a lány hasán átfutó, hullámzásra emlékeztető
mozgást.
Pár nap múlva elment, majd azzal a hírrel érkezett vissza, hogy
Renis tudja őt nélkülözni néhány hétig.
Ekkor került szóba Vance. Jade ötlete volt: a tárgyalás előtti
napokat nála is eltölthetnék.
Sokáig tartott a békesség. Már-már émelyegtek az örökös
egyetértéstől.
A tárgyalás előestéjén, a vacsoránál szóba kerültek Sachel
tervei.
– Zárt műsor lesz, komoly őrizettel – nyugtatta magát a zsaru. –
Egyáltalán nem biztos, hogy bárki is fenné a fogát Vance-re.
– Nem hát. Mivel Vance a zsaruk és a szervezett bűnözés
összefonódásáról szóló ügy koronatanúja, más nem is fenheti rá a
fogát, csupán zsaruk és gengszterek.
– Mi azonban, hála a tőled tanultaknak, felismerhetetlenre
maszkoljuk magunkat, és észrevétlenül jutunk a terembe.
– Mint gázóra- és kottaleolvasók? Elég lenne Vance-t
családapásra maszkolni, és én bevihetném – rukkolt ki Jade.
Sachel elemelkedett a székről dühében.
– Ekkora hülyeséget még sosem hallottam! És ha valami balhé
lesz?
– Azt mondtad, nem lesz – vont vállat a lány, és mert nem találta