Fable Jégtánc

A járda szélén állongó, vászonmellénybe bújt, sötét szemű férfit.
És a mellette topogó, cikázó tekintetű másikat; ez a pasas is
mellényt viselt, könyökcsőre fajzott nadrághoz.
Féltéglát lóbált a kezében.
Jade lélekben vállat vont, és ment tovább.
Üveg csörrent mögötte, kocsiajtó nyikordult.
Néhány lépés után a lány mégiscsak hátranézett.
A pasasok kezdték teljesen a magukévá tenni a bezúzott ablakú
Audit.
Kapkodva matattak a kormánykerék alatt. Várható volt, hogy
rögvest rövidre zárják viszonyukat a járgánnyal.
Ekkor, jóval mögöttük, az utca végében feltűnt egy poroszkálva
haladó, mit sem sejtő zsarukocsi.
A kiskorú biciklisták a rendőrök elé hajtottak.
A bűntevők gyanútlanul babráltak a drótokkal.
Jade pancserokat sóhajtva átsietett az úttesten, és nekivágott a
házak közé bújt, felfelé vezető lépcsősornak.
Azután megállt, és a korlátra könyökölt.
Gondolta, mozizik egyet.
A fakezűek levelezőn végezték a tolvaj-akadémiát. Jade már-már
odafüttyentett nekik, hogy felajánlja a segítségét.
Közben a zsaruk felfogták, miért oly izgatottak az utcai kölykök.
Gázt adtak, bekapcsolták a diszkólámpát; felvijjogott a sziréna.
A mellényes pasasok szörnyen meglepődtek. Erre aztán nem
számítottak. Még ilyet?!
Kiugrottak a mozdíthatatlan kocsiból.
Egyikük a magasba kígyózó lépcsősor felé igyekezett.
A másik fickó elloholt a járdán.
A zsarukocsi lefékezett.
A jobb oldali ülésről kipattanó egyenruhás a Jade-hez közeledő
pasas után vetette magát.
Társa a másik menekülőt űzve továbbhajtott.
A lány habozott. Közbelépjen? S ha igen, kit gáncsoljon el? A
zsarut? Vagy a tolvajt?
A sötét szemű férfi – alig néhány lépésnyire tőle – váratlanul
visszapördült, és fegyvert rántott.
Azonnal lőtt.