Fable Jégtánc

Kissé lemaradtak. A lány előzni készült, amikor szemből
reflektorfény villant rájuk.
– Ki ne menj! – szűkölt a hongkongi.
– Ne izgulj.
– Már nem izgulok. Infarktusom van.
– Nincs más hátra, kíméld magad – tanácsolta Jade.
A közeledő kocsi elhúzott mellettük.
A Nissan kilőtt, felzárkózott a Wrangler mellé. Ötödik
sebességben, összehorzsolódó ajtókkal vették a következő kanyart,
amely előtt bármely épeszű vezető visszakapcsolt volna kettesbe.
A lány átnézett a dzsipbe.
Doopley felborzolódott hajjal markolta a kormányt.
Jade mellette maradt, további két nyaktörő kanyaron át.
Azután előzésbe kezdett.
Idegesítő magabiztossággal vált el a végsebességén hörgő
Wrangler mellől.
A Nissannak voltak még tartalékai. Hirtelen megugrott, és
otthagyta a felbizsuzott dzsipet.
A lány félhangosan eltűnődött:
– Mit élveznek ezen a pasik?!
– A nénikéd élvezi!
– Ne tantizz! Kapaszkodj!
Jade a fékre taposott, s hogy teljesebb legyen az élmény, a
kuplungot is kinyomta. A kocsi eleje leblokkolt, a vége nyomult
tovább. Mintha egy hegy omlott volna a nyakukba. Keresztbe
fordultak az úton.
Citrom elemelkedett az üléstől, átrepült a támla fölött, és
szélvédőt fogott.
Velőthasogató fékcsikorgás hallatszott hátulról.
A Wrangler majdnem időben megtorpant. Szinte alig taszította
meg a Nissant.
Citrom ismét a levegőbe emelkedett. Ezúttal a kesztyűtartó állt az
útjába.
Jade megpaskolta a fickó arcát.
– Megvagy, gumilabda?
– Meg, meg – nyehegett a kérdezett.
– Biztosan el tudod vezetni a Wranglert?