Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

103egyház, az állam, az iskola s a tudomány hagyományosnyelvét használták, míg a kevésbbéműveltek úgyszólván babonás tiszteletet tápláltakiránta . . . Mátyás királynak maradt fenn mindenféle,latin, német, cseh irata, csupán csakmagyar nem. Az egykorú külföldi csodálkozvajegyzi föl, hogy a keresztény népek közül egyedüla magyarok írnak kizárólag latinul. Ez állapotMátyás király alatt sem változott. . .”S midőn ezt így szemrehányásképen elmondta,egyet fordít a dolgon s négy lapon átéppen az ellenkezőjét beszéli el ennek. HogyMátyás uralkodása a magyar nyelvre, fejlődésére,öntudatra ébredésére nem maradt mélységes hatásoknélkül. Hogy Mátyás uralkodása a magyarirodalom tulajdonképeni megszületésének korszaka.Hogy a nemzeti nyelv önálló egyéniségéneköntudatára akkor jutott s ennek megfelelőenszerepet követelt magának a közéletben, sót azegyházban is. Hogy a humanista műveltségű püspökök,valamint a papságnak a műveltségtől kevésbbéérintett alsó tömegei, szerzetes és világipapok egyaránt lelkesülten kapták föl az eszmét,hogy a magyar nyelv minél több tért hódítsonaz egyházban. Temesvári Pelbárt barát buzgóelőharcosa volt a magyar (lingua nostra) nyelvnek.Némethy György a magyar husziták általmagyarra fordított bibliát lemásolta, BáthoryLászló pálos az egészet magyarra fordította le.Átültették a legendákat, a szentek életét s aKatalin-legenda a magyar műköltészet egyik legüdébbhajtása. Hogy továbbá az új korszellemés műveltség nemcsak az egyházra, hanem a világitársadalom különféle rétegeire is termékenyítőleghatott. Hogy a magyar irodalom mégiscsak Mátyás király óta kezd a nemzeti gondolatésérzelemvilág tulajdonképeni hivatott kifejezője,