Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

308az evangéliuma, mely bőven szórta gúnyját abeállott náj módi ellen és siratta a Báthoriak ésRákócziak szűz tiszta magyar társadalmát.Bezzeg elmegy azonban a kedvűnk annaka régibb magyar társadalomnak a magasztalásától,ha Aporon kívül más egykorú forrásokat is olvasunk.Pl. Mikes említett 72-ik törökországi levelét,vagy még inkább Zrínyi Miklósnak: A törökÁfium ellen való orvosságát (1705-ben jelent megelőször). Untig elég ez is. „Fiaink – írja Zrínyiegy helyen – haszontalanul élnek, vagy otthonatyjoknál, anyjoknál, vagy ha ugyan derekasanlátni és hallani akarnak (amint ők mondják) egymagyar úr udvarába beállanak és szerződnek. Ottmit tanulnak? Innya. Mit többet? Pompáskodni,egy mentét arannyal megprémeztetni, egy kantártpillangókkal megcifráztatni, egy forgóval, egyvarrott lódinggal pipeskedni, paripát futtatni, egyszóval esküdni, hazudni és semmi jót nem követni... Ha udvarba nem megyén az ifjú, semhadban, sem vidékben, sem idegen országokbanvitézlő mesterségeket tanulni, tehát vagy prókátorságotpatvarián, nem az igazságnak szeretetébőlpedig, hanem másokat nyomorítani kívánván,tanúi vagy papságra adja magát, Isten tudja micsodaindulatból. Az úrfiak szintén ilyek, az itallegnagyobb mesterség és katonaság s mentől aljasabb,rosszabb lovászokkal s kóborló katonácskákkaltársalkodnak, legnagyobb katonaságnaktartják. Osztán ha húsz esztendőt alig érnek isel, mindeniknek feleség kell; ha tízen vannak isegy famíliában, senki nem tanul jó tudományt,senki nem lészen zarándokká, hogy láthasson,hallhasson, tudhasson abból hazájának valamitszolgálni”.A szatmári béke után már sűrűbben járnaka szomszédba, látnak, tanulnak, finomulnak s mi-