Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

91vében, Magyarország összeköttetéseiben a szentszékkel,kimerítő tárgyalását találom a Mátyáskirály és a szentszék között fenállott viszonynak(II. 107-244. 1.) Ez az elbeszélés is olyan, mintaz Emlékkönyvé. S azonkívül itt látom a forrásokatis idézve, Acsády pedig csak beszél forrásokmegnevezése nélkül.Ez az összehasonlítás arra a meggyőződésrevezetett, a mit egykoron a többi között Renannális tapasztaltam, hogy igenis a tudomány örve alattnagyon is dolgozhatik az elfogultság és a rosszakarat,midőn az író nem tévedésből, hanemtudva és akarva, jobb meggyőződése e lenérehamisat ír s arcul veri a történeti igazságot.Mert különben hogyan mondhatná ugyanazonforrások alapján az egyik ember feketének azt,amit valamennyi szakember fehérnek mond! Egyforrásból csak egyféle tényt lehet kiolvasni.Acsády előadásában ugyanis újból ismétlődikaz az eljárás, amit már egyszer Imre királynálbemutatott, annak a kimutatása t. i., hogy Mátyáshűséges és odaadó híve volt a szentszéknek egészéletén át, a szentszék meg állandó ellensége neki.(684-ß 1.) Ez az egyik tanulság Acsádyból. Hátaki csak valamelyest beleszagolt Mátyás királytörténetébe s akár csak Acsádyból is ismeri annakaz erős jellemét (jaj volt annak, aki magáraharagította; ilyenkor rettenetes is tudott lenni650 1.): az így magában véve is, eltekintve a ténybizonyításától, képtelenségnek fogja tartani eztaz állítást. Mátyás hátán nem lehetett bántatlanulfát vágni. Aki nagybátyját, Szilágyi Mihályt, akineki úgyszólván a trónt szerezte, képes voltmagától eltaszítani és becsukatni; aki egy ízbenegy állítólagos rágalmazás miatt pápai követetvolt képes udvarából és országából kiutasítani;aki Vitéz János prímást, egykori nevelőjét, képes