Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

70szerződésben ismét nem történt világos rendelkezésaz iránt, hogy Róbert halála után Endrét az uralkodóihatalom gyakorlásában milyen rész illeti meg.Innen a támadt differenciák Endre megkoronáztatásaérdekében, mint Acsády beszéli.Johanna, igaz, nem volt a női szeméremmintaképe, de az is bizonyos, hogy volt idő, midőnragaszkodott férjéhez, aki maga arról értesítettea pápát, hogy „most már a szeretet ésegyetértés kötelékei kapcsolják őket egybe”. S valóbanEndrétől fia is született s ez volt az egyik oka tekintetben, hogy miért ellenezte a pápa, Endrehalála után, Lajos részéről Nápoly elfoglalását.Hisz az a nápolyi trón még akkor sem lehetettvolna Lajosé, ha Johannát leteszik, mert ott voltEndre fia, ott volt Johanna húga, Mária. A pápamagatartása e pontban tehát éppen az igazságosbiróé volt, aki az összes pártok felett áll.Abban is igaza volt, midőn a bűnügy megvizsgálásátmagának tartotta fenn, hiszen ő voltNápoly hűbérura. Különben Lajosnak és kivált anyjának,Erzsébetnek követeléseit Johannával szembenboszu-érzettől menteseknek nem lehet mondani,mert Johannát, ha bűnössége nem volt bebizonyítható,elítélni valóban nem lehetett. Hogy feslett nővolt, az bizonyos, de vajjon azért férje halálaokozójának kellett-e lennie: ez nem volt kimutatható.S Lajos is a pápához intézett leveleiben nemtényekre, csupán csak mende-mondára tudott hivatkozni;különben pedig elegen lakoltak Endréért.Szóval szomorú eset volt ez nagyon; de akiFraknói munkáját elolvassa, az Acsádyval nemfog követ dobni a pápára. De hogy is! Hiszenéppen a pápai szék segítette az Anjou-házat amagyar trónra, tehát jó akarója volt. S hogy az aVI. Kelemen sem lehetett oly pártoskodó, abból islátjuk, amit maga Acsády Lajos királyról folytatólag