Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

273békekötéssel. Pauler Gyula értette meg s emelteki e körülménynek nagy nemzet-történeti jelentőségéts ekként fejtette ki: Az abszolút kormányzatellen feltámadt II. Rákóczy Ferenc, kinekháborúja csak I. József (1705-11.) kormányávalvégződik. A hosszú harcban egyik fél sem győzöttteljesen, egyik fél sem lett teljesen legyőzves ki tudja, hogy e kétes kimenetel nem volt-evalódi szerencse a nemzetre nézve? Nem szabadfelejtenünk, hogy midőn Ausztria megtámadta amagyar alkotmányosságot: a magyar nemzet aszabadságot középkori alakjában védelmezte. HaI. Lipót győz, valószínűleg Csehország sorsárajutva a szó teljes értelmében csehül leszünk;ellenben ha teljesen győz a magyar ellenzék, elériideálját, a lengyel respublica szabadságát, (az1705 ki szécsényi, Nógrádm., országgyűlésen, I.József békefeltételeiről tárgyalandók, valóban malislengyel mintára nemzeti szövetséggé alakultaka rendek s Rákóczyt vezérlő fejedelmekké választották!),nagyon valószínű, hogy mi is odajutunk,a hová szerencsétlen szomszédjaink jutottak. (Wesselényiösszeesküvése. I. köt. Előszó).Ilyen fontossága lévén nagyban és egészbena Rákóczy-felkelésnek a nemzet további fejlődésérenézve, bízvást mondhatjuk, hogy egyrésztkülönbözik az, eltekintve a Zrínyi-Frangepanféleösszeesküvéstől, a Habsburgok alatt addig felmerültösszes felkelésektől, nevezetesen a Bocskay-,Bethlen-, I. Rákóczy György és Thököly háborújától,és pedig azért, mivel ezek első sorban prot.vallási háborúk voltak a kath. uralkodóház ellens esetről-esetre nem a haza megmentésére, hanema török hódoltság további megerősödésére vezettek.De mondhatjuk másrészt azt is, hogy ezennemzeti fontossága mellett aztán másodrendűvé isválik minden további részlet-kérdés magának a fel-