Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

211s az egész Európának; ebbe szövődik bele Bethlen.Gábor fölkelése. Nálunk t. i., amint elébb előadtam,az 1604 óta előrenyomuló ellenreformációmind izgékonyabbakká tette az azelőtt teljesenelhatalmasodott protestánsokat, akiknek szintekapóra jött most a prágai fölkelés, nemcsak afelülkerekedni kezdő katholicizmus visszaszorítására,hanem egyúttal a hatalmi céljaik megvalósításárais. Nálunk is kitört a forradalom.A közkézen forgó és iskolai történeti könyveinknekazonban egyik legnagyobb falsuma enneka Bethlen-korszaknak az elbeszélése. Költenek, midőnprózát kellene írniok; a költő módjára idealizálnak,midőn a történetírás kizárólagos feladatáhozhíven az igazságot kellene keresniök. Nemcsoda,ha aztán nem sikerülhet nekik az, amire Arany csaka költőket figyelmeztette: költő hazudj, csak rajt'ne csípjenek; mivel a történetírásnál a levéltárakadatai szörnyen le szokták szállítani a könyvekbebecsempészett ilyen hamiskás költészetet.Ezekben a közkézen forgó könyveinkben t. i.egészen más színe van ennek a Bethlen-korszaknak,mások a motívumai, a főhős is jóval máskép nézki, mint a hogy azt a levéltári kutatások, szóvalaz oknyomozó történet mutatja.A köztudatba átment nézet ugyanis Bethlenezen fölkelését tisztán a magyarság szabadságharcánaktekinti, léteért, alkotmányáért, vallásszabadságáértvaló harcnak, az országot mindezektőlmegfosztani akaró német Habsburg ellen. MagátBethlent pedig egy makula nélkül való nemzetihősnek mutatják be. S amennyivel élénkebb színekbenemelik ki mindezeket, annál sötétebbenfestik a Habsburg bűneit a nemzet ellen. Ugyanígymutatja be e fölkelést Acsády is a jelenfüzetes művében. (286-303 I.)Csodálatos, hogy ezzel szemben a levéltári