Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

86jához fordult. Meglehet, nem önként, hanem arómai curia sürgetésére tette. (606. 1.)Akárki akármit tett nálunk, ö annak a hátamögött mindjárt a római curiát gyanítja; megrögzöttabban, hogy országunk ezen legjobb barátjában,a római szent-székben, mindig csak ellenségetszimatoljon.De most az egyszer önmaga cáfolja megmagát, midőn – talán feledékenységből – nyombana következő lapon ezt írja: A török veszedelema magyar polgárháború közben nagyra nőtt.Rómában halaszthatatlannak találták tehát, hogynyomást gyakoroljanak a megegyezés érdekébenFrigyes császárra s ezzel lehetővé tegyék Magyarországnaka török elleni védekezést, mely Ulászlónakuralkodói programmja volt. – No lám, az arómai curia csaknem ugyanazon egy időben egyszerreUlászló legnagyobb ellenségét is pártoltaés egyúttal nyomást is gyakorolt rá, Ulászló programmjaérdekében! Ez annyi, mint félrebeszélni.Majd más helyen (620. 1.) elmondja, hogy arácok miért viselkedtek oly hűtlenül HunyadyJános török-ellenes csatáiban. Elfogult létére nemértvén, hogy mit jelentett volna ezekre a mai napigelmaradt Balkán-népekre a katholicizmus fölvétele,azt mondja ; hogy azért álltak inkább atörök mellé, mert a győzelem után, Hunyady állítólagosnyilatkozata szerint, misét kellett volnahallgatniuk és a pápa fenhatósága alá helyezkedniük.Megjegyzendő, hogy a rácokat misével ijjeszgetninem lehet, mert a rácoknak van miséjök.Acsády ezt nem tudja, valamint nem képes megérteniHunyady törekvésében – ha csakugyanezt mondta nekik – a polgárosító törekvést, őcsak türelmetlenséget lát benne. Pedig nem azvolt az ok, hanem az, hogy a szláv a mai napig