Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

399rossz néven venni bármely kormánytól, ha – egynemzet legéletbevágóbb érdekeiről lévén szó –csakúgy Hűbele Balázs módjára ugranék bele azalig ismert, annál kevésbé kipróbált reformokba.De nemcsak hogy nincs egy méltányló szava, hanemvalóban a legnagyobb túlzással leszólja mindentettét. Miért? Mert hogy akadékoskodott, mertfékezni iparkodott a sok szenvedélytől kísért újeszmeáradatot, amelyről egész Európában magakörül azt látta, hogy bizony többet rombol, mintépít. Nem mondom, hogy annak az akkori kormánynak,innen a csendes szobából, az Íróasztalmellől nézve, helyes volt minden tette; de olvasvánaz akkori megyék sok reformszónokának ésaz akkori országgyűlések sok ellenzéki férfiánaknem mindig okos beszédét, szeretném arra a kormányraültetni Acsádyt és nézni intézkedéseit.Vajjon kiállaná-e a próbát?Az új korszakok ugyanis soha sincsenekszenvedélyek híján, amikor sok ember elvesztifejét és a szép eszméket nem tudja összeegyeztetniaz élet rideg valóságával. Ismerek egy intelligensbirtokost, aki sokat foglalkozik a természettudományokkal.Egyszer eszébe vette, hogy őnem úgy fog gazdálkodni, mint a többi, oly elavultmódon, hanem ritkán veti el búzáját és tövenkéntmegkapáltatja. Így külön ápolva bizonyosan megsokszorosodika termése. A többszöri ilyen s ehhezhasonló próbák után azonban odajutott, hogyma már nincs se vetni, se kapálni valója. Annakaz akkori kormánynak is sok ilyenféle idealistávalvolt dolga, akiben meg lehetett a jó szándék,de se várni, se okos szóra hallgatni, vagy legalábblassabban járni nem tudott.Balogh Jánosról, a tüzes barsi követről, az1832-ki országgyűlésről írja Naplójában Kölcsey,(Kölcsey minden munkái. Kiadta Toldy F. 1861. VII.