Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

66újabb füzetével az új vádaknak egész halmazáthordja fel, a miért nekünk is az igazság érdekébenfolyton felszínen kell tartanunk a kérdést:mit mond ő s mit mond rá a mai oknyomozó történet– a pápáknak hazánkhoz való viszonyáról?Károly Róbert után fia Nagy Lajos következett.(1342-82.) Ő reá is örökségül jutott atyjánaknagy családi politikája, melylyel egyrészt alengyel trónt megszerezni, másrészt a családbelinápolyi trónt biztosítani iparkodott. Ez utóbbiérdekében Endrét, Lajos öcscsét, eljegyezték Johannával,a, nápolyi trónörökösnével, aminek azonbanaz a szomorú vége lett, hogy Endre a koronázáselőtt, 1345 szept. 19-én, vadászat alkalmával,Nápoly vidékén, Aversában megfojtatott.Acsády hosszasan beszéli el az esetet (450-57 1.) s az egészben a pápának első rendű szerepetjuttat, de oly módon, s oly célzatossággal,hogy ezeket olvasva a pápát majdnem bűnrészesnek,majd pedig a tett elkövetése után bűnpalástolónaks Lajos király irányában mindenképenigazságtalannak kellene tartanunk.Azon kezdi, hogy a nápolyi trónkérdést mégKároly-Róbert magyar és Róbert nápolyi királyok,a szentszék beleegyezésével, szerződésileg akkéntrendezték, hogy Endre nőül veszi Johannát ésRóbert halála után Nápoly királya lesz. Endremeg is esküdött Johannával, aki azonban nemszerette férjét. Maga akart uralkodni s megnyerveAvignon vezérembereit is, kivitte, hogy az aggRóbert megváltoztatva a szerződést, olyan végrendeletettett, hogy utána ne Endre, hanem Johannalegyen Nápoly királya. Johannának ebbenlegfőbb támasza az avignoni szentszék volt, melyilyen formán nem védte meg az eredeti szerződést.A magyar udvar erélyesen védte jogát s azt követelte,hogy Endre legalább társuralkodó legyen.