Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

255dulatai adtak lökést. Történt, hogy az utolsóspanyol Habsburg meghalt; trónjára XIV. Lajosfrancia király emelt igényt, de tulajdonkép Lipótnakvolt hozzá joga. Hogy ezt a jogát megvédje,kivonta hadai nagy részét Magyarországból. Malmost,hogy ezt a körülményt használta fel aFelső-Tisza vidékének végnyomorba döntött népe(mindig ez?) s Esze Tamás és Kiss Albert, kétkipróbált vitéz, kitűzte a felkelés zászlaját (407 1.),mely aztán II. Rákóczy Ferenc kezébe került.Ez volna nagyjában a 20 év története, eseményeivelés mozgató okaival – Acsády szerint;ezek volnának egyúttal a Rákóczy-féle mozgalomnakelőzményei is. Hozzá az egészből az tűnik ki,mintha csak most, az ország visszafoglalása utánfelmerült bajokról volna szó, melyeket a kormány,az a lelketlen kormány maga idézett elő.Ez a fejtegetés azonban, mely amellett,hogy a régi eszmények t. i. az alkotmány és szabadságtiszteletét már csupán a szegény legényekkelápoltatja s így sem a nemzetre, sem II. Rákóczyranem igen megtisztelő, főképen abban a hibábanszenved, hogy nem felel meg a történeti igazságnak.Lássuk tehát, vajjon csupán a kormánybanvolt-e az akkor tagadhatatlanul előállott nagybajok oka, annak ama kétlelkűségében, hogy egyidőben szabadítóként és elnyomóként is lépett fel,vagy pedig más körülményekben is egyúttal? Svajjon micsoda bajokról – újakról, régiekről -is van tuhijdonképen a szó?A teljes felvilágosítást nem is keressükmásnál, maga Acsády megadta azt már egy régibb,igen derék művében (Magyarország Budavárvisszafoglalása korában. 1886.), melyet ezen korrólírt; valamint magyar történetünk más részeitis kidolgozta ő igen méltánylandó monográfiákban,