Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

419Kétségtelenül csupa arany igazság ez a könyv,melyet ma is minden komoly hírlapírónak tanulmányozniakellene. Azonban tudvalévő, hogy Széchenyimég sem érte el azt a hatást, legalábbáltalánosan nem, mint a minőt megérdemelt volna.A minek oka részben az volt, hogy nem mindenkitudta akkor megérteni Széchenyinek zavargástkerülő reformpolitikáját, – ellenkezőleg apolitikai duhajkodás, merész odamondás mindigkedvesebb az embereknek; – de részben a könyvnekKossuth személyét érintő részleteiben is rejletta kedvetlenség oka. A jó Széchenyi, mikorKossuthnak politikai taktikáról, modorról tartottleckét, elfelejtette, hogy jó volna ugyanazt nekimagának is Kossuthtal szemben megtartania, mivelKossuth tollát már igen megkedvelte a közönség.Elfelejtette, hogy a közönség kedvencével csínnyánkell bánni. Amilyen szókimondó volt, a Kossuthszemélyével szemben is annak maradt, az ügy ésa saját hátrányára. Ugyanis művében így jellemezteKossuthot. „A Pesti Hírlap szerkesztője -és ki fog világlani: magát szereti-e inkább, vagya hazát – azon halandók egyike, kiket a véletlen,a körülmények játszi fordulata, tán az istenek,egy különös és a szokottnál magasabb fénykörbeállítanak. Mint áldozat mutatkozik ő a fiatal képzeletben.... szenvedett ő négy falai között -mondják. De mit szenvedett? Hiszen soha elzártnakjobb és kényelmesebb dolga nem volt; mitszenvedett ahhoz képest, mennyit mi szenvedtünkhosszú évek során keresztül, fény és köszönet sa nélkül, hogy valaki csak észre is vette volna,önként zárkózva négy falaink közé, éltünket azországi tudománynak, az országi szolgálatnak szentelvén?... Ma azonban a fiatalabb legpezsgőbbvérű nemzedéknek ő a hőse, ő a kedvence, őadott mindennek jobb fordulatot, ő menté mega hazát...” (72. 1.)