Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

498nem ismernek mást, mint királyi (Árpádok családi)és törzs, illetőleg nemzetségi birtokot. Karácsonyipl. hazánk szent István korabeli határairólbeszélvén, arra a széleken, a gyepük mentén, néptelen,tehát meg nem szállott területeket talál, ésazokat állandóan királyi jószágnak nevezi. (Századok1901. 1039. 1.) Marczali szt. István korábancsak királyi várakat ismer. (Szilágyi története. I.271. 1.) Pauler meg azt mondja szt. Istvánról, hogy„vármegyéi csak a királyi birtokokból állottak”(Századok 1879. 111. 1.), pedig – mint mindjárthallani fogjuk – Timon a vármegyéket is éppenaz általa imént kikerekített „államjószágokon”állíttatja fel szt. Istvánnal.Ennélfogva történeti tény, hogy szt. Istvánkorában csak kétfelé fekvő birtok létezett hazánkban:a királyi családi és a törzs, illetőleg nemzetségibirtok, amint a Vérszerződés értelmébenmás nem is létezhetett; és változás csak annyibantörtént, hogy a nemzetségek kezén lévő birtokidővel egyéni birtokká változott. Vagy máskép ismondhatjuk ezt, amennyiben t. i. akkor – Timonszerint is – a királyi hatalom nem közjogi, hanemmagánhatalomnak tekintetett, hogy: szt. Istvánkorában más, mint magánbirtok nem létezett,Timon azonban az általa felállított államjószágeszméjéhez erősen ragaszkodik s végighasználja alapul, kiinduló pontul a szt. Istvánkoriintézmények megbeszélésénél.Lássunk egy-kettőt közülök!Hogyan állította fel Szt. Istváu a vármegyeiszervezetet? „Szent István – így szól Timon94. 1. – midőn a koronát fejére tette, az államifőhatalomra támaszkodva, a törzsek egykori közösbirtokait (az említett meg nem szállott, hasznavehetetlenföldeket), valamint a törzsek rendelkezésealatt álló várföldeket és az azon lakó népe-