Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

380papi befolyással kezet fogva, szabott irányt aHabsburg-monarchia külső és belső politikájának”.(616. 1.)Nemcsak Acsády, de kézikönyveink is rendszerintígy festik ezt a Ferenc-féle második korszakot,mely tényleg nélkülözte az alkotmányosformákat. Csakhogy itt is ismét az előtt a sajátszerűjelenet előtt állunk, mint Ferenc kormányaelején, hogy halljuk a kedvezőtlen állapotok elbeszélését,de nem tudjuk a magyarázatát, miérts mely indító okoknál fogva állott ez így elő?Ferenc király ugyanis, köztudomás szerint,igen jó ember volt; a magyar nemzet pedigszinte erejét fölülmúló módon segítette őt háborúiban,megvolt tehát köztük az egyetértés is;ép azért okvetetlenül jogosult a kérdés: hogyanbomolhatott föl ez a jó viszony? S nemcsak jogosultez a kérdés, de a történetirónak egyenesenelsőrendű feladata az ilyen „sötét” helyzeteketmegvilágítani. Acsády ezt megint nem teszi,hanem kész ítélettel áll elő, lekárhoztatván mindentés mindenkit. Ettől azonban nem lévénokosabbak, másfelé kell magyarázat után néznünk.Az akkori általános politikai helyzetet,melynek visszahatásaként következett be a mi sajátszerűhelyzetünk is, Ballagi Géza írta meg részletesen.(Szilágyi története, IX. köt.) Úgy állugyanis a dolog, hogy a Napoleon által indítotteurópai háború (1814-ig) kímerítette a népeket smagát a francia forradalmat is Európaszerte egynagy kiábrándulás, csalódás követte, úgy hogy „aháború által teljesen kimerített Európa örömmelfogadta a Talleyrand által kiadott jelszót, melyszerint a forradalom szelleme mindenütt és mindenkorraszűnjék meg s adjon helyet a legitimitáselvének.” A bécsi kongresszus (1815.) visszaállítottaa Napoleon által felbolygatott országokat,