Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

206lesz e korszak tipikus alakja, aki a tömegekrerábocsátja a jezsuitákat, hogy megtérítsék őketis«. (288. 1.)De minden fölött igaz, amit Bethlen Gáborrólmond. „Őt is, mint kora többi hatalmasait,legelői Gusztáv Adolf svéd királyt, nem csupánpolitikai, hanem vallásos szempontok és érdekekvezették. Nemcsak a magyarság, hanem a Protestantismuslovagja, hőse akart lenni s épen azértnem a szó mai értelmében vett nemzeti politikátcsinált”. (287. 1.)Ilyen volt akkor a politika mindkét részről,vallási s mivel a bécsi béke után az erősödő katholicismuskerekedett felül, ismét csak vallásiindítóokokból folytatódott a további harc s ez amagyarázója Mátyás uralkodásának.Ennek az akkori harcnak közéleti képétmegolvashatjuk Ipolyinak Nyáry Krisztináról,(1604-41), Thurzó Imre, György nádor fia, majdEsterházy Miklós feleségéről irt monográfiájában.(1887.) Az özvegy Thurzó Györgynén, CzoborErzsébeten, tanuljuk ismerni a prozelitáskodóluth, nőt, (78. 1.), Esterházy Miklóson, Illésházynádor unokaöcscsén pedig, a kath. férfiú nehézviszonyait a luth, rokonok közt. (68. 1.)Fájt a protestánsoknak, akik már a nádoriszékbe is bekerültek volt, ezen naponkint szemmelláthatószámbeli fogyatkozásuk, ezzel a hatalmipolcról való lassú leszorulásuk és a katholikusokerősödése, akik ugyancsak erősen hangoztatták abécsi béke záradékát, hogy a szabad vallásgyakorlat„a kath. vallás sérelme nélkül” kerülhetettcsak a törvénybe.Ennek folytán II. Mátyás uralkodása alkotmányossérelmek nélkül sem válhatott a protestánsokranézve olyanná, aminőnek az előzményekután remélhették. Ezért aztán ezt a kort is „né-