Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

389korszakban. Ezen korszak neveltjei közé tartozikvégül az 1825-ben fellépett Vörösmarty és SzéchenyiIstván is, az egyik a Zalán futásával, amásik nagy társadalmi akciójával, mely hívatvavolt megteremteni az új, a demokratikus Magyarországot.És ez még nem is minden. Éppen az iméntidézett monográfiák mutatják ennek a kornakmás irányokban is eleven pezsgését, sokoldalúmozgását s nagy előkészületét az 1825-el kezdődőúj korszakra; és mutatják, hogy a haladástezen időben már nem valami külső tényező mozgatta,hanem maga a nemzet, a saját fiai kezdtékmozgatni, ami az igazi emelkedésnek a legbiztosabbjele. Mesebeszéd az tehát, mintha akár a kormány,akár pedig a censura megölte volna a haladást;nem ölte meg, csak a gyomot irtotta, arra afrancia gyomra pedig itt nálunk egyáltalán szükségnem volt. Mert van ám haladás a francia voltaireismusnélkül is!Végül még csak egy megjegyzés Acsádyazon állítására, hogy Ferenc alatt a militarizmuspapi befolyással fogva kezet szabott volna irányta monarchia politikájának. Legalább hazánkravonatkozólag – s ez érdekel első sorban – nagyonrosszul van e tekintetben tájékozva Acsády.Az egyházi téren Ferenc alatt fennállt még ajozefinisztikus rendszer s a gyámkodást jobbanérezték az egyház intézményei, mint talán alkotmányunk.Ugyanaz az egyházjog a theologian,mint az aufklärizmus idején, ugyanaz a függés.Hisz azt gondolom, mindent elmondtam e tekintetben,ha jelzem, hogy a jozefinizmust csak I. FerencJózsef kezdte beszüntetni 1850-ben. (Lonovics:A josephinismus. 1851. 36 1.) Sőt Ferenc kora aző gyámkodó eljárásával talán többet ártott egyházunknak,mint II. József nyílt támadása. Lono-