Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

73Eszerint teljesen hamis világításba helyeziLajos küzdelmeit a Balkánon s azt a körülményt,mintha Lajos térítési törekvései lettek volna főokaannak, hogy a magyar hatalom ott meg nemszilárdulhatott. Lajosnak azon okos törekvéseire,civilizálttá tenni azt a durva és zagyvalék balkánitömeget s aztán rendes állami életre vezetni, ilyenformánmély árnyat vet.Mily máskép adja ezt elő nagy történelmünk!„Vannak – úgymond – a kik nemhelyeslik Lajos király térítési buzgalmát és aztállítják, háborúi a Balkán-félszigeten testvérharcokvoltak, melyek megsemmisítették annak lehetőségét,hogy e népek a török félhold ellenébena magyar korona alatt őszinte lelkesedéssel egyesüljenek.Valóban téves e felfogás. A balkán-félszigetinépek csak az esetben egyesültek volnaa magyar nemzettel, ha sikerül őket kissé pallérozni.És mi nyerhette volna meg őket a műveltségszámára, ha nem a nyugati kereszténység?Csak ha Lajos királynak sikerül a bolgárokat,szerbeket, oláhokat tartósan megnyernie akatholicizmusnak, akkor alakulhatott volna aviszony Magyarország és a népek közt szorosabbás a vonzódás kölcsönössé. Lajos királytminden hitbuzgalma mellett államférfiúi nézetekvezérelték. Azon időben a népek művelődésénekegyedüli eszköze a vallás, egyedüli iskolája azegyház volt. A hanyatlásnak rohanó bizantinizmuséletet, erőt, szellemi lendületet a népnek nemadhatott; hátramaradás, tespedés, de sőt hanyatlásvolt a keleti egyház jellege, míg a nyugatikereszténység, mely a humanizmust, a tudományés művészet újjászületését megszentelte, pártolta,a művelődés és haladásnak volt iskolája. Midőntehát Nagy Lajos a népeket a katholicizmusraakarta téríteni, a humanizmusnak, a nyugati mű-