Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

144gondolta, nem sok jó akaratot tapasztalt osztrákrészről, úgy hogy György baráttal akként beszéltékmeg a dolgot, hogy halála esetére a szultánsegítségével megtartja a trónt fiának, JánosZsigmondnak.Úgy is történt. János királyt 1540-ben, Erdélyben,érte utói a halál. Martinuzzi azonnalkövetet küldött a portára, hogy János király meghaltugyan, de helyére fia lépett. Az ország pedigismét ott volt, ahol a váradi béke előtt.Szomorúan érdekes idők ezek nagyon, amelyeknekez a külső kerete. Acsádyra befolyássalvan ez a keret, a háborúk, azért az országnakkülönösen gazdasági életét sötét színekkel festi(177. 1.), mily rohamos hanyatlásnak indult az.Pedig Takáts a Századok októberi számában (749.1.)nem látja azt oly sötétnek. – A királyviszályazonban legjobban kedvezett a hitújításnak; hiszegyik király sem mert fellépni ellene kellő erélylyel,nehogy apaszsza híveit. Az okokra nézve,miért terjedt az új hit, ezt mondja Acsády: „Azúj hit különösen az urak és az alsó papság sorábankezdett gyökeret verni. Ez utóbbit a kétszin alatti áldozás, kivált azonban a papi uötlenségeltörlése vonzotta, míg a hatalmasok az egyházroppant vagyonára áhítoztak, magokhoz ragadtákjószágait s hogy ki ne kelljen adniok, a hitújítókkalrokonszenveztek”. (179. 1.) És ezt már jólmondja. Mohácsnál elestek püspökeink, az egyházmegyékfej nélkül maradtak, meglazult a fegyelems az üres püspöki birtokok sok pénzsóvárúrnak csalétke lettek.