Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

VII.A magyar kath. egyház és a reformáció a XVI. században.Porgách Ferenc gróf nyitrai püspök, mintkancellár. Az 1604. évi 22. törvénycikk.Mielőtt tovább kisérnők a politikai fejleményeket,nevezetesen a Bocskay-felkelést, visszakell még pillantanunk az elébb említett vallásivisszahatásra, mint egyáltalán magára az általánosvallási helyzetre, ebben a három részre osztottországban; mivel Miksa és Rudolf alatt sazután is a vallás a fö mozgatója az összes eseményeknek,ez volt maga az egész politika.A mohácsi csata óta, ahol elestek püspökei,a Zápolyay és Ferdinánd között lefolyt viszálykodásokidején, mind válságosabb helyzetbe kerülta magyar kath. egyház. Az egyházmegyékben,többnyire fej nélkül lévén, a pásztor nélkül maradtnyájban meglazult a rend és a fegyelem;majd, három részre osztatván az ország, az erdélyiés a török részből csaknem teljesen kiszorult.Az országos zavarok alatt ugyanis valóságos áradatkéntlepték el a részeket a külföldi prot.prédikátorok s a magyarok közül is a hitújításkarjaiba rohauó papok és szerzetesek, úgy hogya kath. vallásnak menedéke úgyszólváu csak Ferdinándország része lett. Török nem szenvedte,János Zsigmond meg unitárius létére az 1557-kitordai országgyűléssel kimondatta ugyan, hogymindenki azt a hitet követheti, melyet akar, mindazáltal,mint maga Acsády is hozzáteszi, „már