Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

403és Kossuthról többet, pályájok befejezése utánsem mondhatott volna. Ezt a preokkupatív eljárásátkét okból nem helyeselhetem. Először iskész ítéletével előre lefoglalja az olvasót, mielőttaz a történeti előadás alapján maga alkothatottvolna valamelyes ítéletet; másodszor nemcsakhogy saját egyéni Ítéletével végig befolyásolja azolvasót, hanem hősének működését is folytonezen ítélethez igazítja, elhallgatván életéből mindazt,ami ítéletével esetleg nem egyezik s viszonterősen kiszínezvén az olyan részleteket, melyekítéletének támogatására alkalmasak.Nem helyes eljárás ez s nem is tárgyilagos,kivált az ilyen nagy férfiaknál, akik elég nagyokmaradnak akkor is, ha tisztán saját valódi tetteikvilágításánál mutatjuk be őket. De nem helyesazért sem, mivel ily módon csúsztatható belegkönnyebben bizonyos történeti expropriate) azegyiknek hátrányával a másiknak javára, amiegyrészt az osztó igazsággal ellenkezik, másrészta tanulni vágyó olvasó megtévesztésére vezet. Eza baj észlelhető Acsády jellemrajzainál is; azérta kérdés tisztázása végett lássuk a három férfiúműködését először ezen (1841-ig terjedő) korszakban,aztán pedig tovább s hasonlítsuk összeaz adott jellemrajzokkal.A három férfiú szerepe ezen időszakbanegyenlőtlen: Széchenyi már működésének delelőpontjára lép, Deák vezérkedni kezd az országgyűlésen,Kossuth a Tudósítások írásától megéppen a Pesti Hírlaphoz jut be szerkesztőnek.Széchenyi mint főrendi tag 1825-ben jelentmeg a diétán, amely nagy áldozatáról örökké nevezetes.Nyomban megindítja a társadalmi akciót,az egyesületi életet s 1830-ban a Hitelben és a rákövetkező műveiben kifejti az átalakítás teljes programmját.Az 1832-iki országgyűlés már ezek ha-