Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

16Hát nyugodjék meg Acsády; akármennyireis lefokozza jellemekben azokat a püspököket sakármennyire is akarták a katholikusok azonidőben – az ő füzete szerint – az ország romlását:egy tény rácáfol, hogy ez még sem lehetettúgy, s ez az egy mindent lecáfoló tény az, hogya magyar haza továbbra is független maradt sa ledér, durva Péternek árulásától eltekintve,német hűbérré nem vált soha.De ő nem elégszik meg a magyar püspökökellen emelt általános váddal, még külön is nekimegya legnagyobbnak, hogy leszólja a sárga földig.Gellért püspök, a nagy magyar apostol,Szt. István jobb keze, t. i. sem oly nagy Acsádyelőtt, hogy hamis képet ne fessen róla, pedig asaruja szíjját sem méltó megoldani. Tudjuk, hogyAba Sámuel 1044-ben egész vérfürdőt rendezettCsanádon s valami ötven nemest agyonvert, anélkül, hogy csak ki is hallgatták, vagy időt engedtekvolna nekik, hogy bűneiket meggyónjákés Istennel kibéküljenek. (Pauler I. 109. 1.) Gellértpüspök ezért kemény szemrehányást tettAbának s javulásra intette.Acsády szerint Gellért a pápa parancsáraszakadt el Abától s „föllépte a világi tisztségekviselőiben is megingatta a köteles hűséget (122.),megingatta volna tehát a köteles hűséget azonAba iránt, a kinek igényeiben az urak már jóideje sértő gőgöt, megvetést láttak és haragudtak,hogy velük szemben, akik trónra emelték,a köznépre, a parasztokra támaszkodott, azokkalevett, járt és lovagolt. (Pauler I. 107. 1.)Acsády tehát Szt. Gellértről és jellemérőléppen ellenkezőjét írja annak, mint a mit róla atörténelem feljegyzett.Így megy ez sorról-sorra, ügyesen, de hamisan;hamis képet fest az „egyházi átok alatt