Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

338tette a jobbágyságot s még a jobbágy nevét iseltörülte. A közteherviselés életbeléptetése, teháta rendi előjogok eltörlése céljából népszámlálásttartott s elrendelte a föld pontos fölmérését, amimár csak katonai karhatalom kirendelésével sikerült.És sok egyebet.Szóval, amíg uralkodott, napról-napra új tervekkelállt elő, új módokat talált a régebbeknekfoganatosítására; egyre űzte, hajtotta tisztviselőit,egyre új rendeletekkel halmozta el alattvalóit,egész addig, míg 1788-ban Katalin cárnő szövetségébena szerencsétlen török háborúba bele nemkeveredett, amíg ott meg nem betegedett ésamíg ugyanakkor Belgiumban, örökölt tartományában,a forradalom hasonló reformjait el nemsöpörte. Akkor észrevevén végre a sorsnak magaellen fölidézett tragikumát, nehogy nálunk is a megindultmozgalom nagyobb mérveket öltsön, haláloságyán egy tollvonással eltörülte merész alkotásait.Ezekkel a jól ismert újító intézkedéseivel,melyek között – más idők és más módokhozmérve – kétségtelenül volt jó is, nem foglalkozom,inkább Acsády kiigazítása, és a jozefinizmustermészetének közelebbi megismerése céljából azta két kérdést vetem fel: mely eszmekörből vetteJózsef a maga kormányzati elveit és hogyan indultmeg a magyar reactio?Említettem, hogy anyja egész haláláig akormányzatból kirekesztette. Vajjon miért? Elsősorban azért, amit Marczali is észrevett: „mivelép abban, mi legjobban szívén feküdt az anyának,a vallásos meggyőződésben, az egyháza irántvaló rajongó hitben kellett látnia, hogy fia és utódjaaz ellenfelek, a tagadók gyűlölt és megvetett táborábanfoglal helyet”. (Szilágyi története VIII. 382.1.)Ebben, t. i. a vallási, vagy jobban mondva naturalisztikusnézeteiben rejlik az az alap, melyből