Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

381vissza Európa előbbi térképét s az orosz, poroszfejedelmek és Ferenc császár között megkötötthármas vagy szent szövetség vállalkozott a régirendnek visszaállítására és fentartására. Ez arestauráló politika, melynek lelke Ferenc, illetőlegminisztere Metternich Kelemen herceg volt,két tételbe foglalható. Az egyik volt az ú. n. legitimitásnagy elve, mely is az isteni jog felsőségétjelentette ' a népfelség felett, A másik afranciáktól értelmezett egyéni és politikai szabadságtólvaló irtózás, melynek bárminő jelentkezésétjakobinus terméknek tekintették, amely forradalomras vele a trónok felforgatására vezet.Beöthy Ákos, aki Acsády felfogásával szemben(612 1.) egészen kedvezőbb színben mutatja beMetternichet, ezen politikájáról ekkép nyilatkozik:„Bizonyos jóhiszeműséget tőle megtagadninem lehet. A status quo fentartásának, valamintaz isteni jognak őszinte híve volt. Nemcsakazért, mert minden változás által Ausztria csakveszthetett, de azért is, mert mindenki, aki afrancia forradalom orkánszerű kitörésének egészfolyamatát végig élte, annak hatásától soha többémeg nem szabadult . . . Meg volt arról győződve,miszerint az akkori körülmények között a szabadelvüségnektett legkisebb engedmény a forradalomravezet.” (A magyar államiság fejlődése,küzdelmei 1904. II. 22 1.)Tudjuk, hogy maguknál a franciáknál isbeállott a reactió, mivel saját ta asztalatukbólbelátták, hogy a népuralomhoz az általános népműveltségneksokkal magasabb foka szükséges,mint amilyennel az a forradalom idejében birt.Belátták, hogy a tudatlan néptömeg szenvedélyeitfölizgatni mindenkor könnyű s ha a népet józanértelme az izgatások ellen meg nem védi, azminden belátás és tekintet nélkül zúz és ront