Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

142hogy elhagyta hitét s megnősült. Czeizel Gábor,illetőleg Vagner József kanonok ezzel szembenkimutatta, hogy Podmaniczky mint nyitrai püspökhalt meg 1530-ban, s hogy a neki feleségül tulajdonítottelőkelő hajadonok akkor még a világonsem voltak. (Kath. Szemle 1902. 548. 1.)Az országnak tehát két királya lett.Ezzel természetesen megindult a belviszály ésa háború, s csakhamar kitűnt János király gyengesége.„Nem a cselekvés, hanem inkább a békés szemlélődésembere volt; hiányzott belőle a tetterő,a szervezőképesség és a hadvezéri tehetség”.(139. 1.) Tétlenül nézte a felhők összetornyosodását,mikor gyors elhatározással kellett volna megakadályozniaFerdinánd királylyá választását, aminem is ment volna nehezen. Nem tette. Ferdinándpártja aközben szaporodott s 1527. júliusában,befejezvén előkészületeit, sereget küldött azországba. Jellemző a viszonyokra, hogy rövid időalatt úgy fordult a hangulat, hogy János királymost hiába hívta az urakat fegyverre, nagy részökelhagyta, s a hová fordult, csak árulással találkozott,úgy hogy végre 1528. márciusában Lengyelországbamenekülni volt kénytelen.Ez volt a válópont, amidőn be kellett volnalátnia mindenkinek, hogy letéve az érzelmekről, azország jövő sorsa érdekében csatlakozni kell Ferdinándhozs összetartással szolgálni a közérdeket,melyet Balkán felől állandó veszedelemmel fenyegetetta török.Máskép történt. János király 1527 végénKonstantinápolyba küldte követét, Laszky Jeromoselőkelő lengyel urat s a szultánnál keresettsegítséget. Így került Szulejman, most már meghivatva,az országba (1529.) s visszahelyezte JánostBudára. Evvel aztán megvolt pecsételve a jövő smindaz, ami ezután következett.