Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

56és nyújtson.” Tehát a trón betöltésére vagy akárcsaka kormányzás ideiglenes rendezésére vonatkozófelhatalmazásról szó sem esett.Ε közben az ország rendéi III. Endrét állítottáka trónra. Ugoccione János jesi püspöklegátusazután csakugyan az országba jött sutasításaiból a pápa azon igénye tűnik ki, hogyő kivan a három oldalról emelt trón-igények fölöttdönteni, nem pedig az, mintha apostoli, vagyföhűbéruri jog alapján ő kívánta volna a magyartrónt betölteni.Ezen az igényen pedig sem csodálkozni,sem abban valami hatalmaskodást keresni nemlehet; egyszerű folyamánya volt ez a pápa mindenkoriatyai gondoskodásának Magyarországról,valamint egyszerű következménye ama nézetnek,melyet Mária vallott, hogy fivérében, Lászlóban,az Árpád-családnak magva szakadt.Mikor a pápai követ jött, Endre már teljesenmegszilárdította volt uralmát; a követ őtutasításai értelmében természetesen az országtörvényes királyának el nem ismerte, de nem islépett föl ellene. Oda igyekezett hatni, hogy azország rendéi III. Endre trón öröklési jogát a pápaelbírálása alá bocsássák. A király hívei s elsősorban azonban a főpapok, a kik ismerték ahelyzetet, nem voltak hajlandók megengedni, hogyuralkodójuk jogai már a befejezett tények utánfelülvizsgáltassanak. De ugyanezek a főpapok, amily erélylyel megóvták politikai álláspontjukfüggetlenségét, ép úgy másrészt az egyházi életjogkörében a pápai követ iránt teljes hódolatottanúsítottak.Alig tartózkodott azonban a követ 4-5hónapig az országban, IV. Miklós meghalt, mirea követ is visszatért Rómába. (Fraknói i. műve(98 -101. 1.)