Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

435kozata szerint, teljesen lerészegedetteknek nézte,akikkel okosan beszélni nem lehet. (A. magyarállamiság fejlődése II. 389. 1.) Mintha ugyaneztmár Széchenyi Politikai programmtöredékeibenis hallottuk volna!Beöthy rossz néven látszik ezt venni Deáktól,valamint azt az előbbi magatartását is, hogySzéchenyi és Kossuth között a Pesti Hírlap miattlefolyt polemia idején nem állt határozottan Kossuthpártjára.Ami Beöthynek előbbi óhaját illeti, vajhaDeák maga állt volna most az ellenzék élére, aztermészetesen csak helyeselhető. Sok dolog azországgyűlés kezdetétől fogva máskép fejlődöttvolna, mint ahogy nélküle történt. Volt vonzómodora, volt tekintélye pártjában, csakhogy szelídlelkülete nem tudott megbarátkozni a forradalmimozgalmakkal. Ez tette tartózkodóvá, ezzelakarta ő úgy látszik figyelmeztetni Kossuthot ismérsékeltebb harcokra, de ez nem értette meg,vagy nem akarta megérteni.Deák más helyzetek embere volt és nyomástegyáltalán nem tudott gyakorolni senkire.Hogy milyen politikai módszereket szeretett, megmutattaa 60-as években és hogy azok valóbana forradalmi mozgalmaknál hasznosabbak voltaka nemzetre, megmutatta nagy műve: a kiegyezéss a nemzet kibékítése a dinasztiával.Így nézett ki nálunk 1847-ben a politikaiélet, midőn V. Ferdinánd nov. 12-re országgyűlésthirdetett.