Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

85zönség számára írt történetben még sem kelleneemlítetlenül hagynia pl. az 1442-iki szebeni csatábólKemény János hősi önfeláldozását, ki lovat ésfegyverzetet cserélve Hunyady Jánossal, életéveltette lehetővé a török megveretését. Valamint Hunyadypáratlan győzelménél, a Nándorfehérvármegvívásánál (1456.) nem elég a zászlótűző törökötmagával a mélységbe ragadó Dugonics Titusztegyszerűen csak felemlíteni. Ilyeneknek részletesebbleírása igen jó a mai anyagias kor és a sokönző ú. n. hazafi okulására. Acsády az ilyenekhelyett inkább gyönyörködik az urak veszekedéseiben,ilyesminek a részletezését azután a világértsem mulasztaná el.Azonban meg kell vallanom, hogy ezen korszakleírásában, nem tudom mi oknál fogva, minthamás tekintetben is pihenőt tartana. Váratlanulkeveset gyalázza az egyházat, sőt még a szereplőkét pápai követtel, az Ulászló alatt szerepelt CesariniJuliánnal és az V. László korabeli CarvajalJánossal is fölötte kíméletesen bánik ei. Jótis mond róluk!Ezt természetesen nem úgy keli érteni, minthaa régi megszokott nótáját teljesen elfelejtette volna:csak nem simfel lapokon keresztül. Döfni döf őmost is, hisz ez természete, de csak itt-ott éscsak egy-két sorban.Így Albert halála után beszélvén a nemzetkét pártra szakadásáról, midőn az egyik rész ameghalt király nejének, Erzsébetnek, állott apártjára; a másik, Hunyady Jánossal, az országszámára segítséget keresvén, a lengyel Ulászlóthívta be, ezt mondja: ugyanaz a Széchy Dénesprímás, ki Ulászlót királylyá koronázta, vette átaz ellenpárt vezetését s a magyarság súlyos kárára,Frigyes császárhoz, a gyermek László gyám-