Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

390vics így jellemzi: „Midőn az üldözés mindenkitébren tart, eme rendszer alatt a pásztorok közülsokan az ellentállásra erélyökben végre ellankadnak,mások pedig, mivel est sua etiam servitutidulcedo, lassanként megszokják, sőt örömestlátják, hogy a polgári hatalom az ő tisztjök teljesítésébenvelők testvérileg osztozik s érettök shelyettök nemcsak működik, hanem gondolkozik is,míg idő folytával a kényelem karjain azon szánandóapathiába szenderegnek át, melyben mindenkülnyomás ellen eltompulva, többé még csaknem is panaszkodnak s azt sem érzik, hogy azegyház ama dermesztő oltalom alatt észrevehetetlenülmerő rendőrségi intézetté törpült, mely ilyállapotában sem az álladalomnak kellő támaszulnem szolgálhat, sem a hívekre óhajtott hatássalnem bír.” (4. 1.)Egy tény jellemezze az állapotot. A franciaháborúk lezajlása után szomorúan állt nálunk avallásosság ügye. Nem csupán hitbeli tévedések,vallási viták, hanem vallástalanság és közönyösségkezdett az egyház beléletében rágódni. Ennekorvoslása céljából Rudnay Sándor prímás 1822-ben nemzeti zsinatot hirdetett Pozsonyba. Aprimás az engedelmet megnyerte s „az apostolikirály 8 pontot tűzött ki tanácskozás végett.”Tehát a király tűzte ki! A zsinati tagok (82)buzgón tanácskoztak, okos határozatokat is hoztaks mi lett a vége? A zsinat rendeletei, merta kormány megerősítését meg nem nyerték, foganatbanem vétettek – írja Lányi-Knauz. (Magyaregyháztörténelem. 1869. II. 344. 1.) Ezt azúgy csúfolt, uralkodó egyházat irigyelték akkor aprotestánsok s ezt nevezi ma Acsády papi befolyásnak!1820. körül azonban már változni kezd az idő,politikai szempontból. Olaszországban ismét olyan