Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

306lanyhult. Egyrészt vallásos vakbuzgósága, másrésztelbizakodása, különösen azonban a ridegálláspont, melyre a munkás elemekkel szembeuhelyezkedett, teljesen megbénította politikai hatalmát.(500. 1.)A vallásos buzgóságban a városi hatóságoktúltettek a kormányon, a magyar elem iráuiiellenszenvek meg a legdurvábban érvényesült.(496. I.)A rendiség épen ez időben – fejtegeti mishelyen – csontosodott meg nálunk kasztrendszerré,akkor lett a nemesi szabadság korlátlanönkénynyé, mely féktelenül érvényesült a helyiközigazgatásban és igazságszolgáltatásban . . . Armalistákés egytelkesek egyáltalán nem vettekrészt a megyei életben s csupán a közép nrtokosok alkották a vármegyét. Ezek meg nem törődtekvele . .. Ép oly kevéssé szolgálta a vármegyea nagy nemzeti eszményeket (500-!.. 1) S ígytovább.Szent Isten, hiszen a felsoroltakból állottakkor az egész nemzet, ha mindenki haszontalanvolt, micsoda világ lehetett az!Nem kell megijedni, hiszen mindez és mégsokkal több és pedig minden további okadatolásnélkül csak Acsády füzetében van így megírva s ömost simfelési kedvében van! Éppen azért nemis lehet ezt komolyan venni, annál kevésbbé, mertaz oknyomozó történet mai előhaladott állapotában,midőn a monográfusok fáradságos kutatásaikalapján igyekeznek behatolni a korok szellemébes azt megértetni velünk, ketten is interpretáltákújabban Mária Terézia korát s éppen ellenkezőeredményre jutottak, mint ahogy a régi, elfogultés elavult álláspontú Acsády meséli, ezek: MarczaliHenrik (Mária Terézia 1891.) és az irodalomtörténeti!Ó Beöthy Zsolt (A szépprózai élbe-