Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

171Ferdinánd kis jószágán éppen a két szomszéd behatásaalatt kifejlődtek.Acsády maga beszéli, hogy 1540 óta a királyterületén egyes urak féktelensége éppenséggeltűrhetetlen állapotokat teremtett. Valóságos háborúkatviseltek egymás ellen, fosztogatták anépet, elfoglalták a nemesek jószágait. Nevelte anagyok által felidézett bajt a „bujdosók”, a szegénylegények elszaporodása is. Ezek olyan nemesek,leginkább egy telkesek s más kisbirtokosokvoltak, akik török uralom alá jutó falvakból királyiterületre menekültek. Veszélyeztették a közbiztonságots igazi csapásként nehezedtek az amúgyisszáz sebből vérző országrészre. (210. 1.)S hogy a bomlasztási folyamat teljes legyen,mindennek tetejébe járult még a hitújítás. Ezidőben, mint Acsádynál folytatólag olvassuk, márnemcsak Luther, hanem Zwingli és Kálvin tanaiis elhatottak hozzánk. A felekezetek e megszaporodásávala politikailag szétdarabolt Magyarországbanállandóvá lettek a vallási küzdelmek, mertminden felekezet legalább bizonyos területen, avárosban vagy a községben kizárólagos uralomratörekedett s a lutheránus nemcsak a katholikust,hanem a kálvinistát vagy unitáriust sem tűrtemeg. Az új felekezetek ép úgy üldözték egymást,mint a kath. egyház őket.Ennek a következménye lett, hogy az országgyűléstöbbsége is mindinkább a hitújításhatása alá került; az úrral pedig, ama jobbágykorban, jobbágyainak ezrei is ma katholikusok,holnap ismét lutheránusok lettek s megfordítva,már amint a földes uruk nézete vagy érdekemagával hozta. Az országgyűlés tárgyalásaibanegyre több helyet foglalt el a vallásügy, sőt aviták egyre élesebbekké váltak és a küzdő felekközött mindinkább oly gyűlölet kapott lábra, mely