Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

55császár, mint a pápa igényeit a leghatározottabbanelutasították. Csakhogy a szentszék – úgymond– „hatalmi eszközeinek kimeríthetetlentárházát Martell Károly rendelkezésére bocsátotta.”„Maga a pápa vezette a küzdelmet” slegátusa, kit nyomban László halálának hírére„kirendelt,” de csak egy év múlva küldhetett el(akkor ez csak olyan osztrák diplomácia-féle eljáráslehetett, mely mindig elkésik!), ismét megjelentMagyarországban, hogy itt „álla nfelforgatómüvét megindítsa.” Hogy a legátus nem ismerteel III. Endrét királynak, elcsábította tőle KőszeghyIvánt s általában, hogy maga köré gyüjté „aforradalmi elemeket.” De – úgymond – épen apüspöki kar hiúsítá meg „üzelmeit,” szívvel-lélekkeltámogatta az állami önállóság megoltalmazásábana koronás királyt, úgy, hogy a legátus lábaalatt mindinkább égni kezdett a föld, azért hamarhaza is „takarodott”. (357-8. 1.)A dolog azonban nem így, hanem Fraknóiforrástanulmányai szerint „kicsit” másképentörtént.Mária, nápolyi királynő ugyanis, a mintfivérének, IV. Lászlónak meggyilkoltatásáról értesült,magát a magyar trón örökösének tekintetteés támogatásért a pápához fordult. IV.Miklós, mielőtt a teendők iránt határozna, néhányhéten át várakozott az esztergomi érsek jelentésére,mely a viszonyokról és különösen a trónöröklésügyéről tájékozást volt nyújtandó. Ezazonban elmaradt, a miért a pápa szemrehányástis tett az érseknek.Elhatározta azért, hogy legátust küld azországba a célból, „hogy az ország állapota, körülményei,viszonyai felől és arról, mily módonlehetne azt jobb útra téríteni, az üdvös kormány :zás áldásaiban részesíteni, tájékozást szerezzen