Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

265plébániák szükséges rendezéséről szól és kívánja,hogy a klérus a trienti zsinat intézkedéseiheztartsa magát. A protestánsokra nézve hangoztatja,hogy az 168i-ki artikularis törvénycikkelyekhezkell ragaszkodni. Hja! hiszen éppen emiatt gyűlöltékis ezek nagyon, mivel ők meg könnyen túltettékmagokat azokon a törvényeken. Kollonicshangoztatja, hogy a vallási bajok onnan származnak,mivel „ezek a vendégek (a felekezetek) folytonátlépik a törvényes határokat s azon vannak,hogy, ahol lehet, a házi urat (a katholikusokat)is kiszorítsák”.Majd a politikai közigazgatásról szólva, megteszijavaslatait a telepítésre nézve. Mindenkit,vallására való tekintet nélkül, be kell fogadni.Javaslatának ezen részében van azonban egy pont,amelyből azt szokás következtetni, hogy az országot,mely különben, mint láttuk, akkor is polyglottvolt, germanizálni akarta. Az idegenekrőlszólva, ezt mondja: „Hasonló feltételek mellettmindig német bevándorlóknak, kivált felséged örököstartományaiból valóknak, kell elsőséget adni,hogy ezen ország vagy legalább tetemes része germanizáltassáks ezáltal a forradalomhoz és uyugtalankodáshozhajlandó magyar vér mérsékeltetvéna német által (das Hungarländische zu revolutionenund Unruhen geneigte Gebluet mit dem Teutschentemperiret), természetes ura-királya irántrendíthetetlen hűségre és szeretetre bírassék”.Csakhogy éppen ezen indokolásán látjuk,hogy nem a nyelvi németesítést értette ő javaslatában,hanem egy kis vérkeveredést a nyugattal,ami miután úgy nálunk, mint valamennyi máseurópai nemzetnél tényleg végbement, úgy ezeknek,mint nekünk is használt s nemcsak a lázongómagyar vért és a tobzódásra való hajlamot, hanemkeleti lustaságunkat is mérsékelte. Hogy a magyar