Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

478volna az új intézményekről. Ép azért nem meggyanúsítanikellene Zichyt, hanem gondolkozni kellenenyilatkozatán, gondolkozni az akkori állapotokons felidézésük okain, hogy végre valaháraa magunk hibáinak tudatára és egy kis önismeretreébredjünk!....Az új miniszterek ápril 12-én, 13-án érkeztekPestre; 16-án vették át az ország kormányzását.Mennyi bajjal járt a minisztériumok szervezése,a hivatalnokok beállítása! A miniszterekmagok sem voltak gyakorolt hivatalnokok, sokatkellett megtartaniuk a régibb kormány-hivatalokembereiből, amiért ismét a szinte általában republikánussávált sajtó részéről folytonos megtámadtatásoknakvoltak kitéve. De diplomatáksem voltak (Szilágyi története X. 71. 1.), kiadottrendeleteikben úgy beszéltek, mint ahogy a miniszternek,aki tudja, mi való nyilvánosságra smit kell elhallgatnia, beszélnie nem szabad.A most már megmozdult szerbekkel és horvátokkalszemben pedig, se pénz, se elegendő katonanem lévén, szinte tehetetlenül állott a kormány s aközönségnek még sem volt ez iránt belátása. Petőfia május 12-ki népgyűlésen kijelentette, hogynem a hazát, nem önmagát, de még a kutyájátsem bízná az ilyen kormányra s a convent összehívásátsürgette.Közben az országgyűlés összehívására istörténtek előkészületek, mely tényleg júl. 4-énmegnyílt; 415 képviselő jelent meg (köztük 4 földmivelő),„sokan alig bízva a haza jövendőjében”.Radikalis csak 36 volt, de később ez a kis számragadta magához a hatalmat. Batthyány Lajos miniszterelnökszeptemberben találkozván Szögyény-Marichcsal, így jellemezte ezt az országgyűlést:„Ön emlékezni fog a legutóbbi pozsonyi országgyűlésre,amelynek tagjai közt már sok kivetni