Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

11lunk mondják – afféle Paflagonia volt, melyakkor megfelelt az állattenyésztő, vadász és halásznomád magyarnak, de értéke vajmi kevéslehetett, hiszen Acsády szerint is „a királyi jövedelmeklegeslegnagyobb része is élő marhából ésterményből állt”. Ez a keveset érő hazai területa sokszor ócsárolt szerzetesek munkája és vezetésealatt csak idővel lett azzá, a milyennek maismerjük és István sem volt ám a mai gazdag király,akinek esztergomi palotája is csak afféle fa házikólehetett.Ha pedig így állott a dolog a magyarföldbirtokkal s annak a felosztásával Szt. Is:vánkorában, mekkora elferdítése az a történelemnekmár ezen időben, tehát Szt. István korában:államjószágról, koronabirtokról beszélni} s máride a vagyonnak oly speciesét becsempészni, amely csak Nagy Lajos ideje körül, tehát vagynégy századdal később kezdett nálunk fejlődni?Valamint ugyanis ezt a szót: „állam” s a velejáró fogalmat csak vagy száz éve hogy ismerjük,úgy az államjószág is csak későbbi alkotmányjogifejlődésünknek a folyománya, a mit az igazitörténetírónak, a ki nem csinálja, hanem írja atörténetet, nemcsak tudnia, hanem a történetmegírásánál a kellő szabatossággal kifejezésre iskellene juttatnia.És vajjon miért csempészi be Acsády jobb tudásaellenére ezt a histeron-proteront a Szt. Istvánkorába? Azért, hogy megtámadhassa a magyar kath.egyházi vagyon magánjogi természetét, ami lehetmodern, de semmi esetre sem történeti igazság. Aztmondja t. i. és ismételten hangoztatja – a püspökségekrőlszólva – : „Az anyagi alapot, a fekvővagyont a király (István) adta, ki a rengetegállamjószágból bőkezűen juttatott az egyháznak”.(88. 1.) Nem, uram! Szt. István az államjószág-