Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

305nyezete keltette benne azt a hitet, hogy „szeretett”,„nemes” Magyarországa érdekeinek használ,midőn a nép egy részét vallásából, a másikatmeg nemzetiségéből forgatja ki, az egészet megAusztria gazdasági kizsákmányolásának veti alá.(497. 1.)A főúri világ, mint atyái a XVII. századbanvallásukból, úgy most kivetkőzött anyanyelvéből,nemzeti hagyományaiból s a császári rendszervak eszközévé lett. (495. 1.)A magyar egyház élén Mária Terézia korában– így beszél más helyen – ugyanazon főúricsaládok fiai állottak, melyekre a bécsi rendszerrégóta támaszkodott... szabad kezet engedettvallásüldöző szenvedélyeknek, nem korlátolta pazarló,nagyúri életmódjukat. (487. 1.) És erreaztán – bizonyosan öntudatlanul – maga ellenszóló példákat hoz fel; felhozza Barkóczy Ferencprímást, akinek éppen szigorú életmódját földicsériFináczy (i. mű I. 280. 1.), valamint nemtudja azt sem, hogy amidőn ócsárlására felhozzaM. Teréziának hozzáintézett szavait: sajnálom,hogy teremtettelek (kineveztelek), hogy ezzel alegnagyobb dicséretet mondja Barkóczyról, mivelezt M. Terézia az 1764-ki országgyűlés utánmondta neki, amidőn az országgyűlés Barkóczyvalegyütt ellenállt bizonyos túlságos követeléseinek.Példának felhozza továbbá Esterházy Károly grófegri püspököt, a nagy hazafit s tudomány barátot,akinek egri lyceumát hatalmas könyvtárával, csillagvizsgálójávalma is megnézheti mindenki. Aharmadikat meg mérgében egyszerűen eltéveszti,mivel Barkóczy utóda a prímási széken nem, mintö mondja, gróf Esterházy József, hanem grófBatthyány József volt, később II. József újításainakbátor ellenzője.A köznemesség tettereje is – így ír – el-