Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

417mondja, kimeríthetetlen tetterejének más munkakörtis keresett, a napi sajtóhoz vágyakozottvissza. így lett, mint szintén említettem, Landerertőlszerződtetve, 1841. jan.-tól 1844. júliusiga Pesti Hírlap szerkesztője. Előttem fekszik enneka Pesti Hírlapnak három évfolyama. (1841-3.)Hetenkint kétszer megjelenő lap volt, az akkoriidőkhöz mérten élénken szerkesztve, vezércikkeitrendesen maga Kossuth írta. Összehasonlítvánezeket a Budapesti Híradó vagy a Nemzeti Újságakkori lapok vezető cikkelyeivel, bizonyos franciaesprit, fordulatosság, közvetlenség és enciklopédikustudás jellemzi őket, csábítóan szépek, telveérzelmességgel és szónoki módra minduntalanelőfordul bennök a megszólítás: uraim!Olvasván ezeket a vezércikkeket, bennökúj programmot nem találok, ellenkezőleg, amintaz máskép alig is lehetett, a Pesti Hírlap lényegilega Hitel és a Stadium alapján állt. De ha etekintetben mondhatjuk is Acsádyval, hogy tehátKossuth, a hírlapíró, csak folytatta Széchenyimunkáját, – ami persze ellenkezésben áll azzalaz előbbi állításával, hogy Kossuth kész nemzetiprogrammot hozott volna, – mégis nagyban eltérSzéchenyitől a kérdések fejtegetésének a módjáranézve. Amihez csak hozzászól, azt ifjú tűzzelrendesen élére állítja és a haladó javulás amakorszakában, mikor annyi tapintatra volt szükség,tény, hogy amennyire rokonszenvez az idealistaszemüvegén át nézett szegényebb osztályokkal,annyira kíméletlen a már lemondani hajlandómódosabbak iránt.Ez az eljárása hozta ki sodrából Széchenyit,különösen 14-ik számának a „Hivatásról” szólóvezércikke, melyben a fenyegető „általatok, –nélkületek” jelszót először röpítette világgá. Akkora 37-ik vezércikkig Kossuth irányát fejtegető