Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

97telmények is járnak. Inter arma silent non tantummusae sed etiam mores.Az oknyomozó történetíró ezt tekintetbe isszokta venni s minden kort a maga s nem a későbbiszázadok mértékével szokott mérni. Különösena harcias idők szilaj erkölcseit nem a békésidők gondolkozásával hasonlítja össze.Csak Acsádynak az elfogultsága e tekintetbennem ismer határt. Nem véve számba az akkoriidőviszonyokat, lesújtó ítéletet moud a Mátyáskoripapságról, midőn az azon időben alig is lehetettmás, mint a milyen volt.„Szilaj hatalomra és gazdagságra éhes, eszközeikbenépen nem válogatós emberek voltak– úgymond – e kor főpapjai s széleskörű müveltségöknem fékezte szenvedélyeiket, nem tetteőket az erkölcsösség mintaképeivé. Életmódjukrendesen olyan volt ; mint a világi uraké; lakmároztak,vadásztak, mulattak, mint ezek s mégruházatukban sem külömböztek tőlök. A papitalárt, a palástot, püspöksüveget csak a templomban,vagy más egyházi ünnepélyeken viselték.Máskülönben úgy öltözködtek, mint a világiak sők is szerették az életet, élvezték gyönyörűségeit.Hippolit, a gyermek esztergomi érsek (1489) veresposztó nadrágban, hermelinprémes skarlát posztódolmányban, hasonló színű tafota köpenyben, pávatollas,prémes, aranytaréjas fövegben, sarkanytyúskordován csizmában szokott a közönség előttmegjelenni s egyedül a nyakáról lefüggő keresztkülönböztette meg a világi főuraktól. Világiasgondolkodásuk sajnosán nyilvánult vallásuk, egyházukiránti kötelességeik felszínes teljesítésében.Nagy részök minden volt inkább, mint főpap. Azegyik mint tudós, a másik mint diplomata, pénzügyiszakember, sőt mint katona tündökölt, ellenbenfőpapi teendőik teljesítésében mindnyájan