Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

214semmi különös, hiszen II. Ferdinánd éppen hogymegkoronáztatott, s alig lépett a trónra. Megvoltakugyan a régi bajok, a régi vallási gyűlölet.Mátyás is – igaz – bolygatta Bethlent, mivelhogya török kegyéből lett fejedelem, amely tényével sértettekirályi jogát; de egy országos lázadásraközvetetlen nagyobb ok most nem forgott fenn.így állott a dolog nálunk az egyik féllel, aHabsburggal, közvetlenül a Bethlen felkelése előtt.Érdekesebb azonban az oknyomozás eredményemagát a Bethlen-fölkelést és Bethlen személyétilletőleg. Fraknóinak levéltári kutatások alapjánmegírt hatalmas történetét (Pázmány Péterés kora 3 kötetben, Bethlenről I. 497. lapjátólkezdve) újabban betetőzte Gindely Mihály (BethlenGábor és udvara 1890.), s Bethlennek, a Szilágyiáltal szerkesztett magyar történeti életrajzok között,oly teljes képét mutatta be, ,. aminőt a forráskutatásjelen állapotában egyáltalán csak nyújtanilehet”. Utána pedig Angyal Dávid Szilágyi nagytörténetében (VI. 1898.)Mennyire különbözik ez a kép a közkézenforgó könyvek előadásától!Elismert igazság ugyanis, hogy a szó nemesértelmében vett nagy férfiút a nagy célok és azértök való küzdelem önzetlensége teszik igazánnagygyá. Az említett kutatások nem ilyennek mutatjákBethlent. Bethlen Gábornak sem célja nemvolt nagy, sem eszközei nem voltak tiszták. Céljavolt, az országban nagyranőtt vallási elégedetlenségfelhasználásával, magának, családjának fényestrónt alapítani: a magyar protestáns királyságot,emellett a vallási szabadság és az alkotmány megvédésejelszavak voltak neki csupán, melyekkel afölizgatott tömegeket a maga céljára felhasználhatta.Ritka ügyességgel tudta ámítani barátaités ellenségeit; szinte tipikussá vált az az eljá-