Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

17elhunyt” Aba Samuról; érthetetlenné teszi 1-söEndrét s az addig hazaáruló papsághoz való továbbijó viszonyát.Ferdít, midőn I. Gézának azt íratja VII.Gergelylyel, hogy a király fogadja el a szentszékhűbéruraságát; de Acsády ezt a világi hűbérértelmében veszi, annak 'dacára, hogy ő magamondatja a pápával, hogy az egyház nem mint acsászár: szolgáinak, hanem fiainak tekinti hűbéreseit,mely igényt „a magyarok meg sem értették”.(136. 1.) Dehogy nem értették, értettékbizony, hogy csak a lelki ügyekre vonatkoztatjas nem az ország politikai függetlenségét akarjaleigázni, hiszen akkor nem következett volnabe az, a mit maga Acsády a következő lapon ír,hogy a derék Géza „olyan szoros viszonyba lépetta szentszékkel, minőben egyik előde sem állt”.VII. Gergely nem igényelte maga számáraazt a hatalmat, hogy ő foszthassa meg koronájátóla méltatlan magyar királyt, ő jelölhesse ki utódját;az új királytól pedig hűségi esküt nem követelt,még kevésbé adófizetést. Így a római szék magyarországifönhatóságának tisztán erkölcsi,egyházi természete, különbözése a siciliai királyságfölött később gyakorolt hűbéri jellemű főuralomtólszembetűnővé válik. Így ír Fraknói(Magyarország összeköttetései a római szentszékkel.1901. 25. 1.), hogy az Acsády-féle pápaellenesvádaknak egyszersmindenkorra véget vessen.Mi lett volna nemzetünkből azon viharosidőkben, a nemzeti fejlődés első stádiumában, apápák és a buzgó, hazafias magyar kath. papságnélkül? Nem illő ennélfogva, hogy egy későbbkoriúj magyar nyelvét öltögesse rájuk.